Az áramkör-megszakítók, terheléskapcsolók és leválasztók különbségei és alkalmazásai
Az áramkör-megszakítók, terheléskapcsolók és leválasztók mind alapvető alkotóelemei az elektromos rendszereknek, és bár a legtöbb villanyszerelő ismeri ezeket a kifejezéseket, némi zavar adódhat a különbségeik és alkalmazásuk tekintetében. A villanyszerelők számára különösen ijesztő lehet a különbségtétel ezen eszközök között.
A megszakító célja, hogy egy meghatározott időn belül zárja, vezesse és megszakítsa az áramot normál és rendellenes áramköri körülmények között, beleértve a rövidzárlatot is. Ez egy kulcsfontosságú biztonsági eszköz, amely megvédi az elektromos áramköröket a túlterhelés vagy rövidzárlat okozta károsodástól.
A terheléskapcsoló ezzel szemben a megszakító és a leválasztó kapcsoló között helyezkedik el. Egy egyszerű ívoltó eszközzel rendelkezik, amely lehetővé teszi a névleges terhelési áramok és bizonyos túlterhelési áramok lekapcsolását. A rövidzárlati áramokat azonban nem tudja megszakítani. A terheléskapcsolókat gyakran olyan helyzetekben használják, ahol a terhelések gyakori kapcsolására van szükség, például elosztórendszerekben vagy motorvezérlő áramkörökben.
A leválasztó kapcsoló, más néven szakaszoló, terhelés nélküli állapotban az áramkör leválasztására szolgál. Fő célja, hogy látható leválasztási pontot biztosítson a karbantartó berendezések és a tápegység között, biztosítva a karbantartó személyzet személyes biztonságát. Mivel a leválasztó kapcsolók nem rendelkeznek speciális ívoltó eszközökkel, nem használhatók terhelés- vagy rövidzárlati áramok megszakítására. Ezért csak akkor szabad őket működtetni, ha a megszakító már leválasztotta az áramkört.
Szóval, mi a legfontosabb különbség e három eszköz között? Az áramkör-megszakítók célja az áramkörök túlterhelés és rövidzárlat elleni védelme, a terheléskapcsolók a terhelések gyakori kapcsolására szolgálnak, míg a leválasztó kapcsolók biztonságos leválasztási pontot biztosítanak karbantartási célokra.
Alkalmazásaikat tekintve az áramkör-megszakítókat jellemzően a főelosztó panelbe vagy alpanelekbe szerelik be az egyes áramkörök védelme érdekében. A terheléskapcsolók elosztórendszerekben, motorvezérlő áramkörökben vagy más olyan alkalmazásokban találhatók, ahol gyakori terheléskapcsolásra van szükség. A leválasztó kapcsolókat gyakran használják kapcsolóberendezésekben, alállomásokon vagy más olyan helyeken, ahol a karbantartó személyzetnek terhelés nélküli körülmények között kell elektromos berendezéseken dolgoznia.
Összefoglalva, a megszakítók, a terheléskapcsolók és a leválasztó kapcsolók közötti különbségek megértése kulcsfontosságú a villanyszerelő személyzet számára. Azáltal, hogy megismerkedik egyedi jellemzőikkel és alkalmazásaikkal, biztosíthatja elektromos rendszerei biztonságos és hatékony működését.
▶ 01 A terheléskapcsoló, a leválasztó és a megszakító kifejezések magyarázata
Terheléskapcsoló:
Funkció: Normál üzemi körülmények között különféle áramokat képes lezárni és leválasztani, például terhelési áramot, gerjesztőáramot, töltési áramot és kondenzátortelep áramát.
Alkalmazás: Önmagában használható olyan áramkörökben, amelyek a specifikációs követelmények miatt egyértelmű leválasztási pontokat igényelnek.
Üzemeltetési feltételek: Terhelés alatt is működtethető, ami azt jelenti, hogy feszültség alatt be- és kikapcsolható.
Leválasztó kapcsoló (leválasztó):
Funkció: Szétválasztott állapotban szigetelési távolságot biztosít az érintkezők között, valamint jól látható leválasztási jelet. Zárt állapotban normál és rendellenes áramköri körülmények között (például rövidzárlat esetén) áramot tud vezetni, de nem a hibaáramok megszakítására szolgál.
Alkalmazás: Gyakran használják megszakítókkal együtt, hogy biztosítsák a kapcsolási lánc egyértelmű leválasztási pontját.
Működési feltételek: Terhelés alatt nem működtethető; csak akkor nyitható és zárható, ha az áramkör nincs bekapcsolva.
Áramköri megszakító:
Funkció: Normál és rendellenes áramköri körülmények között (beleértve a rövidzárlatot is) meghatározott időn belül képes zárni, vezetni és megszakítani az áramot. Úgy tervezték, hogy megvédje az áramköröket a túlterhelés vagy rövidzárlat okozta károsodástól.
Alkalmazás: Általában a főelosztó panelen vagy alpaneleken használják az egyes áramkörök védelmére. Gyakran leválasztó kapcsolókkal együtt használják.
Működési feltételek: Normál és rendellenes áramköri körülmények között is működhet.
Összefoglalva, a terheléskapcsolónak, a leválasztó kapcsolónak és az áramkör-megszakítónak egyedi funkciói és alkalmazásai vannak. A terheléskapcsoló a terhelés kapcsolására szolgál, a leválasztó kapcsoló biztonságos leválasztási pontot biztosít, az áramkör-megszakító pedig megvédi az áramköröket a károsodástól. Ezen különbségek megértése elengedhetetlen az elektromos rendszerek biztonságos és hatékony működésének biztosításához.
▶ 02 Terheléskapcsoló, leválasztó és megszakító típusbemutatása
A terheléskapcsolók, a leválasztó kapcsolók és a megszakítók nagyfeszültségű és kisfeszültségűekre oszthatók;
1. A terheléskapcsolóhoz:
A nagyfeszültségű terheléskapcsolóknak hat fő típusa van:
① Szilárd gázt generáló nagyfeszültségű terheléskapcsoló: a megszakító ív energiáját használja fel arra, hogy az ívkamrában lévő gázt generáló anyag gázt termeljen az ív eloltásához. Szerkezete viszonylag egyszerű, és 35 kV-os és az alatti termékekhez alkalmas.
②Pneumatikus nagyfeszültségű terheléskapcsoló: a dugattyú sűrített gázát használja az ív eloltására a megszakítási folyamat során, szerkezete viszonylag egyszerű, 35 kV-os és az alatti termékekhez alkalmas.
③ Sűrített levegős nagyfeszültségű terheléskapcsoló: sűrített levegővel fújja ki az ívet, és nagy áramot is megszakíthat. Szerkezete viszonylag bonyolult, és 60 kV-os vagy nagyobb termékekhez alkalmas. ④SF6 nagyfeszültségű terheléskapcsoló: Az ív eloltására SF6 gázt használnak, amelynek megszakítási árama nagy, és a kapacitív áram megszakítási teljesítménye jó, de a szerkezet viszonylag bonyolult, és 35 kV-os vagy nagyobb termékekhez alkalmas.
5. Olajba merülő nagyfeszültségű terheléskapcsoló: Az ív energiáját használja fel az ív körüli olaj lebontására és gázosítására, majd lehűtésére az ív kioltásához. Szerkezete viszonylag egyszerű, de nehéz, és 35 kV-os és az alatti kültéri termékekhez alkalmas.
6 Vákuum típusú nagyfeszültségű terheléskapcsoló: vákuumközeget használ az ív eloltására, hosszú elektromos élettartammal és viszonylag magas árukkal rendelkezik, és 220 kV-os és az alatti termékekhez alkalmas.
Az alacsony feszültségű terheléskapcsolót kapcsolóbiztosíték-csoportnak is nevezik. Alkalmas a terhelt áramkör kézi, ritka be- és kikapcsolására váltakozó áramú hálózati frekvenciájú áramkörben; a vezeték túlterhelés- és rövidzárlatvédelmére is használható. A megszakítót az érintkezőlap, a túlterhelés- és rövidzárlatvédelmet pedig a biztosíték teszi teljessé.
2. Leválasztó kapcsolókhoz
A különböző telepítési módszerek szerint a nagyfeszültségű leválasztó kapcsolók kültéri és beltéri nagyfeszültségű leválasztó kapcsolókra oszthatók. A kültéri nagyfeszültségű leválasztó kapcsoló olyan nagyfeszültségű leválasztó kapcsoló, amely ellenáll a szél, eső, hó, szennyeződés, páralecsapódás, jég és vastag dér hatásainak, és alkalmas teraszra történő telepítésre. A szigetelőoszlopok szerkezete szerint egyoszlopos, kétoszlopos és háromoszlopos leválasztókra oszthatók.
Közülük az egyoszlopos késes kapcsoló közvetlenül a felsővezeték alatti törés függőleges terét használja elektromos szigetelésként. Ezért nyilvánvaló előnyei vannak az elfoglalt terület megtakarításának, a vezető vezetékek csökkentésének, ugyanakkor a nyitási és zárási állapot különösen egyértelmű. Ultra nagyfeszültségű átvitel esetén az alállomás az alapterület megtakarításának hatása még jelentősebb az egyoszlopos késes kapcsoló bevezetése után.
Kisfeszültségű berendezésekben főként kisfeszültségű terminál energiaelosztó rendszerekhez, például lakóházakhoz és épületekhez alkalmas. Fő funkciók: terheléssel rendelkező vezetékek megszakítása és összekapcsolása.
Itt meg kell jegyezni, hogy a kisfeszültségű terminálok áramelosztásában a leválasztó kapcsoló terheléssel szegmentálható! Más esetekben, és nagy nyomás alatt ez nem megengedett!
3. Kismegszakítókhoz
A nagyfeszültségű megszakítók az erőművek, alállomások és energiaelosztó helyiségek fő teljesítményszabályozó berendezései. ; Amikor a rendszer meghibásodik, együttműködik a relévédelemmel, hogy gyorsan lekapcsolja a hibaáramot, és megakadályozza a baleset terjedését.
Ezért a nagyfeszültségű megszakító minősége közvetlenül befolyásolja az energiarendszer biztonságos működését; sokféle nagyfeszültségű megszakító létezik, amelyeket ívoltásuk szerint olajmegszakítókra (több olajmegszakító, kevesebb olajmegszakító) oszthatunk, kén-hexafluorid megszakítóra (SF6 megszakító), vákuummegszakítóra, sűrített levegős megszakítóra stb.
A kisfeszültségű megszakítót automatikus kapcsolónak is nevezik, közismert nevén "légkapcsolónak", ami szintén kisfeszültségű megszakítóra utal. Használható elektromos energia elosztására, aszinkron motorok ritka indítására, elektromos vezetékek és motorok védelmére stb., és automatikusan lekapcsolhatja az áramkört, ha súlyosan túlterhelődnek, rövidzárlatosak vagy alacsony feszültségűek. Funkciója egyenértékű a biztosítékkapcsolóval és a túlmelegedés- és alulmelegedés-relék kombinációjával stb. Ezenkívül általában nem szükséges alkatrészeket cserélni a hibaáram megszakítása után, és széles körben használják.
▶ 03 A terheléskapcsoló, a leválasztó és a megszakító közötti különbség
1. A terheléskapcsoló terhelés hatására megszakítható, és önkioltó ív funkcióval rendelkezik, de megszakítóképessége nagyon kicsi és korlátozott.
2. Általában a leválasztó kapcsolót nem lehet terheléssel megszakítani. Nincs ívoltó a szerkezetben, és vannak leválasztó kapcsolók is, amelyek megszakíthatják a terhelést, de a szerkezetük eltér a terheléskapcsolótól, ami viszonylag egyszerű.
3. Mind a terheléskapcsoló, mind a leválasztó kapcsoló egyértelmű leválasztási pontot képezhet. A legtöbb megszakító nem rendelkezik leválasztó funkcióval, de néhány megszakító rendelkezik leválasztó funkcióval.
4. A leválasztó kapcsolónak nincs védelmi funkciója. A terheléskapcsoló védelmét általában biztosíték biztosítja, csak gyors kioldás és túláram esetén.
5. A megszakító megszakítóképessége a gyártási folyamat során nagyon magasra növelhető. Ez főként áramváltók hozzáadására támaszkodik, amelyek együttműködnek a másodlagos berendezésekkel a védelem érdekében. Rövidzárlatvédelemmel, túlterhelésvédelemmel, szivárgásvédelemmel és egyéb funkciókkal is rendelkezhet.
